VÁSZON

A vászon egy festő számára nem csupán fizikai alapanyag, hanem egy kreatív tér, egy kétdimenziós sík, amit a képkeret foglal magába. A festő két dimenzióban alkot, azonban a kép létrejöttét felölelő idő, a folyamat során egymásra kerülő festékrétegek és az emberi fantázia sokszínűsége szerint alakuló kép, mint egy harmadik dimenzió, a pillanat megörökítésének végtelen iterációját teszi lehetővé. Minden egyes ecsetvonás az idő adott szegmensének lenyomata, egyedi és megismételhetetlen.

Ezt a gondolatot ragadja meg a ‘VÁSZON’ c. interaktív installáció, ami egy holografikus vászon, egy képkeret által behatárolt kétdimenziós sík, egy olyan kreatív tér, amelynek részei - egy optikai csalódás révén - csak a néző avagy az alkotó szemében alkotnak egységet. A vásznat megérintve generatív grafikák létrejöttének lehetünk szemtanúi és alkotói, az emberi véletlenszerűség és egy önmagát folyamatosan újraíró algoritmus végtelen folyamatában.