Sztojánovits Andrea (HU) a 2000-es évek elején techno bulikon VJ-zett, 2001 óta pedig valós idejű audiovizuális installációkkal foglalkozik. 2019-ben doktori fokozatot szerzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, disszertációjának címe: A VJ-zés mint módszer. Alkotói munkája mellett az egyetem Intermédia Tanszékének oktatója volt. Oktatási és kutatási területei közé tartozik a vizuális zene és a neuroesztétikából inspirálódó művészet, különös fókuszban a meditációs és „lehunytszemes” vizuális terek.

Álmos Gergely (HU) építész, az Európai Építészeti Díj kitüntetettje, akinek neve a zenei szcénából is ismerős lehet. Berlinből, a Sonar Kollektiv kiadótól indulva hozta létre a nemzetközileg is ismert mïus zenei projektet. Zeneszerzőként és producerként dolgozik, emellett a budapesti Théque Records alapítója és művészeti vezetője.

Az installáció a napba nézés emocionális és fiziológiai nonfiguratív dramaturgiáját láttatja egy mesterségesen létrehozott naptömb belsejében. A monolitszerűen megjelenő térkonstrukcióban a finoman változó, lassú, meditatív képi folyamat alatt az erőteljes narancssárga színek a napba nézés, vakítás folyamatát, valamint a kamerán keresztüli napba nézés mesterséges expozícióját, a digitális tér meghajlítását, a technikai médiumok által keltett fényérzékelés jelenségét váltakozva mutatják.

Az erőteljes narancssárga színek továbbá a fényérzet mellett hőérzetet is keltenek valamint különböző optikai jelenségek által a látás folyamatát is stimulálják, ezáltal a szintetikus térben az emberi érzékelések és hallucinatív megélések által humanizálódik a környezet eredendően szintetikus látványvilága.

A mű létrehozásában többek között Aldous Huxley „Szép új világ" című regénye valamint Csontváry napút filozófiája szintúgy hatással voltak az alkotóra.
Az installáció zenéjét Álmos Gergely szerezte.